Ilyen is volt. Igaz, nem a pápa hirdette ki a Vatikánban, helyi kezdeményezésre történt. Paraguay püspökei döntöttek így, mivel életben akartak maradni, na meg egy őrülttel nem szabad vitatkozni. Persze kezdetben tiltakozók is akadtak, mind a 23-at ki is végeztette Solano Lopez marsall (1827-70), Latin Amerika Napóleonja, Paraguay teljhatalmú diktátora.
Mindez belső ellenséget vadászó paranoiája melyik fázisában volt, nem akadtam nyomára. Ja, mellékesen kiírtotta az ország hatalmi elitjét (beleeértve saját családját, a vezérkart, minisztereket) és a hivatalnok gárdát. Mellékesen mindezek előtt megkorbácsoltatta szeretett édesanyját, mert azt hitte, elkotyogta, fia házasság előtt született. Felesége Eliza Lynch, Nelson tisztjének unokája, a volt párizsi luxuskurtizán kitartott férje mellett, tüzelve őt a háborúra (lándzsával felfegyverzett amazon csapatokat is szervezett). Igen, mert Paraguay háborúban állt, gigászi szomszédjával Brazíliával, meg Argentínával és Uruguay-jal, egyszerre. Ez volt a Hármas Szövetség háborúja (1865-70). Solano Lopez minden férfit hadra fogott, az emberek éheztek, a végén gyerekeket küldött harcba. Az ország 525000 lakosából 220000 maradt életben (mindössze 28000 férfi) a gerillaháborúvá fajult küzdelemben. Lopez is hősi halált halt, utolsó szavai: "A nemzettel együtt halok meg." (Ezzel kerek az egész: ő a nemzet, azonosított magát a néppel.)
A történészek máig vitatkoznak a háború magyarázatán, ugyanis sem oka, sem értelme nem volt. Pusztán egy magát új Napóleonnak képzelő diktátor lázálma vagy a brazil-argentin hatalmi viszonyok teljes félreértése volt az oka? Vagy Solano Lopez fejébe vette, hogy igenis a kis nemzeteknek is van szavuk? A kutatók csak tapogatóznak. Igaz az, hogy elnöksége elején minden jól indult, gőzerővel fejlesztette a mezőgazdaságot, az infrastruktúrát, akár Dél-Amerika Svájca is lehetett volna országa. Aztán jött a katasztrófa ...
Ő ma Paraguayban nemzeti hős, az országáért minden áldozatra kész államfő mintaképe.
kép: 500 guaranies 1943 bankjegy mintája (cgb.fr)
