I. Lipót (1640-1705) Habsburg-házból származó osztrák főherceg, magyar, cseh, német király és német-római császár. A birodalom kiterjedésének köszönhetően pénzverdéi több városban működtek - köztük Bécs, Graz, Boroszló, Prága, Pozsony, Körmöcbánya, Kassa, Nagybánya. A különböző verdékben készült pénzeket jelölték az érmék címerében, illetve a vésnökmester monogramja is megtalálható bizonyos típusokon.

Magyarország jelentősége a XV krajcárosok verésében igen nagy. A négy verde közül Körmöcbánya majdnem Lipót egész uralkodása alatt működött. Nagybánya, Pozsony és Kassa közel a felét bocsájtotta ki a birodalomban használt XV krajcároknak, földrajzi jelentőségüknek köszönhetően.

 Az érméken levő Lipót portré az idő folyamán változott, egyik szembetűnő jellegzetessége az előre kiugró alsó álkapocs, ami a Habsburgok egymás közötti házasságok okozta genetikai rendellenességnek köszönhető. Lipótnál látható legjobban ez a veleszületett rendellenesség, ami miatt dagadt szájúnak is nevezték kortársai.

 A XV krajcárosok egyik sajátossága az érmék homorúsága, ami a hengerelési technikának, illetve a verőtövek domború alakjának volt köszönhető. 

Körmöcbánya

A Körmöcbányán készült érmék a leggyakoribbak, ezeket folyamatosan verték 1661-től 1697-ig. Több mint 62 millió darab készült, ezzel megelőzve a bécsi verdét.1658-ban új verőgépek érkeztek Nürnbergből, hogy növeljék a gyártást. 1661-ben kezdték használni az első hengerelőgépeket a kalapácsos verést meghagyva. A folyamatos, nagyszámú mennyiség előállításához vízerőművet használtak. 1692-ben már 11 hengerelő gép dolgozott a verdében.

A Körmöcbányán készült portrék eltúlzott ajakkal és előreálló állal vannak ábrázolva. Hogy miért fogadta el Bécs ezt a nem túl hízelgő portrét,ami másik verdében egyáltalán nem volt használatban, arra nincs magyarázat.

A hátoldal körirata: LEOPOLDVS DEI GRATIA ROMANORVM IMPERATOR SEMPER AVGVSTVS GERMANIAE HVNGARIAE BOHEMIAE REX. A körirat majdnem mindig szalagon olvasható, ami a magyar XV krajcárosok egyik megkülönböztető jegye volt. Az érme hátoldalán a Madonna ül egy felfelé fordított félholdon, bal karján a gyermek Jézussal, jobbjában jogarral. A legtöbb Körmöcbányán vert érme hátoldalán megtalálható a K-B verdejegy a Madonna két oldalán. Mindössze két fajta veret van, ahol ez hiányzik.

Pozsony

Pozsonyban főképp XV és VI krajcárosokat vertek. A török ellen folytatott háború miatt kellett új verdét felállítani. A hadsereg zsoldjának kifitetése miatt nagy mennyiségű aprópénzre volt szükség, ami aprópénzhiányt okozott, ezért a körmöcbányai verde munkáját egészítették ki. Keveset tudunk a további pozsonyi verésről. A verde valószínűleg 1678-ban bezárt. Csak 1695-től vertek XV krajcárosokat újra, két éven keresztül.  

 A hátoldal körirata ugyanaz minden XV krajcároson: PATRONA HVNGARIAE. A pozsonyi veret hátoldali ábrázolása kissé eltér a körmöcitől. 1674. és 1676. között a köriratban a magyar címer szerepel két kiegészítéssel kétoldalt, ahol a címer bal oldalán Pozsony városi címere, míg a jobb oldalon CG monogram található (Georg Cetto). 1695-től csak a magyar címer található a hátoldalon, kivéve egy típust 1696-ból, ahol C van a bal oldalon és SH a jobb oldalon a címerrel. Ez a verdemesterjel Christoph Siegmund Hunger-hez tartozik.1695 től a Madonna két oldalán megjelenik a pozsonyi verdejel (C-H), ami Camera Hungarica-t (Magyar Kamara) jelent.

Kassa

A kassai verdéről keveset tudunk. A 14. század óta létező város verdéje Lipót alatt, 1695-ben kezdett el működni. Három évszám ismert: 1695.,1696. és 1698.

A C-M verdejel a Madonna két oldalán fekszik. Az éremkép és a körirat a nagybányai típushoz hasonlít.1696-tól a nagybányai veretekhez hasonlóan a Madonna másik típusa kerül használatba, és a körirat is rövidül (PATRONA HVNGARIAE).

Nagybánya

 A nagybányai verde eseménydús története a késő közpékorig vezethető vissza. 1546 és 1660 között a Magyar Királyság politikai helyzetétől függően verettek pénzt az erdélyi hercegek. II. Rákóczi György halála után 1660- tól Nagybánya visszatér Magyarországhoz. 1669-ben császári küldöttség jelentette, hogy a verés minősége romlott a kormány hiányos felügyeletének köszönhetően. 1673-ban a pénzfelügyelő Protzner, aki az állami pénzverésért volt felelős, és a boroszlói pénzverő mester, Leopold Mittermayer kalibrálta újra a pénzverést Nagybányán. Leopold Mittermayer 1674-ben kezdte a munkáját és különböző újításokat vezetett be. Csökkentette a költségeket, kilenc embert és  verőtöveket hozatott át Boroszlóból és Körmöcbányáról. Az ő L-M verdejegyét 1674-1677-ig vert érméken a Madonnás hátoldalon a verde (NB) jelölés alatt találjuk. 1677 és 1678 között használt I-S verdejegyet nem tudjuk kihez kötni. Csak 1683-tól ismerjük az új nagybányai vésnök, Peter Österreich nevét, akinek P-O volt a verdejegye 1698-ig. 1698 és 1699 között a XV krajcárosokon használt ICB verdejegy Johann Christian Brettschneider (vagy Block)-hez köthető. 1703-ban a Rákóczi-felkelők elfoglalják Nagybányát és a verdét. Az utolsó Lipót XV krajcárost 1699-ben készítették. Herinek szerint létezik 1700-as évszámú veret is, is ami nem található meg a Münzkabinetben (Bécs) és a CNA (Corpus Nummorum Austriacorum)-ban sem.

A hátoldal körirata: LEOPOLDVS DEI GRATIA ROMANORVM IMPERATOR SEMPER AVGVSTVS GERMANIAE HVNGARIAE REX. Csak 1677-től jelenik meg BOHEMIAE a köriratban. Egyedül 1682-ben levő néhány típusról hiányzik. A nagybányai típusok először álló Madonnával jelentek meg, majd 1696-tól 1699-ig ülő Madonnás ábrázolással, a körmöcbányaihoz hasonlóan. Ebben az időben különösen a Madonna megformálása összetett vésést és jobb odafigyelést igényelt. Csak néhány XV krajcároson találhatunk ilyen részletesen kidolgozott arcot és ruharészleteket. A hátoldalon minden esetben megtalálható a verdehely N-B jelölése a Madonna mellett középen. A hátoldal körirata: SANCTA IMMACVLATA VIRGINA MARIA MATER DEI PATRONA HVNGARIAE. 1696-től a köriratot rövidítették PATRONA HVNGARIAE-ra. A körirat alján mindig a kisméretű magyar címer látható.

Szeben

Nagyszebenből csak az 1704-es évszám ismert, ami egyben az utolsó Lipót XV krajcáros is egyben Lipót uralkodása alatt. E verde XV krajcárosai mind ritkák, de két típusa – Nagyszeben címerével vagy anélkül – ismert illetve néhány variánsa. Az előlap a magyar gyakorlatnak megfelelő, a pozsonyi verde második időszakához hasonlít. A hátlap teljesen független a többi verdéből kikerült munkáktól. A körirat: MONETA NOVA ARGENTARIA TRANSYLVANIAE. A kétfejű sas mellére Erdély címere került, a veretek egy részére Nagyszeben címere a körirat alá. Egy ismeretlen vésnök F-T betűi kerültek a sas szárnytollai alá kétoldalra.

Forrás: Höllhuber: Die Fünfzehner Kaiser Leopolds I. und des Erzstifts Salzburg